A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy egyedül az emberi agyra jellemző, hogy mérete a kor előre haladtával csökken. Még közeli rokonainknál, a csimpánzoknál sem találkozunk ezzel a jelenséggel, aminek egyik oka az lehet, hogy mi emberek tovább élünk.
Szakaszokban fejlődött ki a korai emlősök és emlősszerű lények bonyolult agyszerkezete, elsőként a szaglásért felelős területek indultak fejlődésnek újabb kutatások szerint.
Az emberi agy mintegy tíz százalékot zsugorodott az elmúlt 30 ezer évben, ami a tudósok szerint azt jelzi, hogy az evolúció során hatékonyabbá válik agyunk.
Olyan egyedi agysejtek működését írták le amerikai kutatók, amelyek segítettek eldönteni, hogy melyik tárgy vagy fogalom volt vonzóbb az önkéntes résztvevők számára.
Az emberi agynak, pontosabban inkább az agytörzsnek az anatómiai rajzát vélik felfedezni amerikai szakértők a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján, Michelangelo világhírű alkotásán.
A halfogyasztás segítette elő az emberi agy robbanásszerű fejlődését kétmillió évvel ezelőtt - vélekedik az a nemzetközi kutatócsoport, amely 2004 óta végez feltárásokat Kenya északnyugati részén, a Rudolf-tó (Turkana-tó) keleti partján.
